Ezek ellen a vírusok ellen az első és szerintem legjobb gát egy router mögül internetezni.
A második kapu egy jó Internet Security program, az utolsó pedig mi magunk vagyunk.

A router véglülis majdnem mindegy hogy milyen, a lényeg hogy legyen beépített tűzfala.

Hogy miért ajánlom?
Mivel honlapokat készítek, MySQL adatbázis van a gépemre telepítve.
Míg router nélkül, simán a kábelmodemre volt a gép kötve, szinte mindig érték támadások.
Ezt a Kaspersky program mutatta meg és blokkolta. De ezek szinte minden 10 percenként jöttek.
Mióta a modem és a gép között ott a router, azóta egyetlen egy ilyen üzenetet sem kapok.

A másik amiért routert érdemes használni az pedig az URL blokkoló funkciója.
Megadom neki melyik oldal címét vagy egy bizonyos IP címet nem akarok átengedni a gépre azt blokkolja.
Pl. ha megadnám neki a google.hu-t, nem jönne be a böngészőben.

Ezt a funkciót igaz el lehet érni programmal is, de azt újratelepítésenként újrakonfigurálni elég macerás lehet.
Esetleg az is előfordulhat hogy ezt a programot egy kapott, vagyis CD/DVD/stb.-ről a gépünkre jutott vírus
leállítja akkor már oda ez a védelem, akkor pedig már eléggé megnő az esélye hogy a vírus letölti a "barátait".
A routert pedig beállítjuk, az újratelepítéssel nem törlődik róla semmi ugyebár, és elég nehezen, vagyis majdnem hogy semmi esély nincs hogy egy vírus a routerben matasson.

Internet Security program alatt értem pl. a Kaspersky Internet Security 2009-et, az AVG Internet Security-t.
Én Kaspersky-t használok elég régóta, és nagyon meg vagyok elégedve, főleg evvel az új 2009-es kiadással.

És az utolsó "kapu" ugye mi saját magunk vagyunk.
Ez alatt értem hogy körültekintően kell internetezni... ma már sajnos egyre inkább.
Ehhez közvetlen tanácsot nem nagyon lehet adni, legfeljebb hogy ismeretlen oldalon óvatosan "közlekedjünk".
Ezt a szituáció válogatja.

Lehet hogy egy programhoz keresünk egy törést. Azok pedig általában vírusosak.
Ehhez nem szeretnék tanácsot adni, mármint az ilyen vírusok kikerüléséhez mert büntetendő cselekménynek számít a programok feltörése és a törések használata.
Annyit viszont mondhatok hogy ilyen dolgokat csakis olyan oldalon keressünk amelyet ismerünk. Ha pedig nem vagyunk biztosak a dolgunkban akkor kérjük egy úm. hozzáértő ismerős segítségét.

A másik, ami már nem ütközik törvénybe az a szörfözés. Ezt pedig mindenki akinek internetje van szokott.
Az adathalász oldalak épp a normál felhasználók, internetezők könyebb átverését célozzák.
Mivel egy hétköznapi felhasználó nem tudja miben bízhat, mit szabad mit nem, ezért könnyen válhat adathalászat áldozatává.

Az adathalászat lényege hogy egy weboldalon egy nem létező szolgáltatást - pl.: olcsó készülékek, honlapkészítés egyéb... - adnak az interneten keresztül, úgy hogy elkérik az adatainkat. Egy ilyen űrlapban benne van a bankkártyaszám mező is.
Ezt olyan módon, kellő körülnézéssel lehet megtudni hogy biztonságos vagy sem.
Az első hogy milyen protokollon keresztül jelent meg a lap. Vagyis hogy a címsorban milyen szöveg van a link előtt.
Egy példa: http://honlapcíme/ vagy https://honlapcíme.
Ezt kell először megnézni. Ha egy űrlap oldalon http van a cím előtt akkor ott csak olyan esetben adjuk meg adatainkat ha az oldalt ismerjük és megbízunk benne.
Ha viszont https van a link előtt, akkor a következőt tegyük. Ez azt jelenti hogy az információk titkosítva, egy biztonságos csatornán keresztül jutnak el a számígótépünktől az oldal szerveréig.
Ilyenkor is érdemes megnézni a honlap tanúsítványát.
Ha a következők valamelyike a tanúsítvány kiadója akkor nagy eséllyel megbízhatunk az oldalban:
- NetLock
- VerySign

A tanúsítványt Internet Explorer 7-es böngészőben a címsor melletti Lakat ikonra kattintva nézhetjük meg.
Mozilla Firefox 3-nál pedig a címsor előtt a honlap ikonjára kattintva tekinthetjük meg a tanúsítvány kiállítóját az "Ellenőrzite: " résznél.

De maga a tanúsítvány sem lehet biztos, ma már sok mindenre képesek egyesek, így ha egy ismeretlen szolgáltatás oldalt nézünk, mindenképp kérdezősködjönk adatok megadása előtt.